Mondtam neki, hogy szerintem engedje el az üres műanyagflakonokkal megrakott szatyrait, mire ő arrogánsan azt felelte, hogy szerinte meg nem engedi el. Hát jó, felrángattam így, aztán segítettem neki, hogy a rózsaszín nejlonnal kitömött, piros mamuszaiban elkacsázzon a templom melletti metrólejárathoz. Itt az egyik szamaritánus-lelkű lánnyal együtt letámogattuk a lépcsőn, majd hagytuk, hogy egy eléggé ijesztő, dülöngélve futkározós-kiabálós magánszámmal találjon magának egy megfelelő helyet az éjszakára.
A buszon vettem észre, hogy mivel a néni az esés közben valószínűleg felhorzsolta a karját, ebből kifolyólag a szürke kardigánom mintája jobboldalt, ahol a karomba kapaszkodott, hónaljtól lefelé vastag bordó csíkokkal és foltokkal gazdagodott. Otthon lefekvés előtti fakultatív programként beáztattam.
Utolsó kommentek