Egy quitói kirándulás utáni estén beültünk a belvárosban egy bárba. Miközben rendeltem egy féldeci cukornád pálinkát, a zongorista leült a hangszeréhez. Kéne neki szólni, hogy játssza a Szomorú vasárnapot! – mondtam viccből a többieknek. A hideg futkosott a hátunkon, amikor leütötte a dal első hangjait...
2007. január 2., kedd
Szólj hozzá!
Címkék: szomorú vasárnap ecuador quito
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nbks.blog.hu/api/trackback/id/tr212090149
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek